vienne

Nagyon gyorsan repül az idő, még alig érkeztünk meg, és máris itt a karácsony. Annál is nehezebb beleélni magamat, mert nincs hideg. Klímaváltozás? A mediterrán tájak közelsége okozza? Minden esetre 10-12 °C van, csupán elvétve, néhány reggel kúsznak be a felhők-párák a Rhône völgyébe, egészen sejtelmes fénybe vonva a várost.
December eleje van, de itt az utcákon alig látszik még, hogy egy "nagy európai ünnep" közeleg. Szegény francia gyerekeket a Mikulás sem látogatja meg 6-án.
Szomszédaink néhány hete meghívtak egy ismerkedős beszélgetésre, italra és tőlük tudtuk meg, hogy hamarosan, azaz december 8-án lesz a Fête des Lumières, azaz a Fény(ek) Ünnepe, amit nem szabad kihagyni. Fogalmam sem volt, mi lehet, illetve miért épp itt ünneplik a Szeplőtelen Fogantatást ilyen látványosan. Nos a történet a következő: 1852-ben a lyoni Fourvière hegyen Szűz Mária tiszteletére szobrot szenteltek, de az ünnepet azonban különböző természeti katasztrófák (árvíz, viharok) késleltették. A december 8-ára kitűzött időpontot a viharos idő miatt ismét halasztani kellett, de az emberek kis mécseseket tettek az ablakaikba az ünnep tiszteletére, és a valódi szentelés napján december 12-én fényárban úszott a város. A szokás megmaradt, és 1989 óta Lyon hivatalos ünnepe lett. Vienne innen vette át, a jó szomszédság jeleként.

Mivel hivatalos ünnep lett, el is szakadt szépen az eredeti jelentéstől és már egy kicsit az időponttól is: a turisták nem mindig szabadok december 8-án, ezért kibővítették az ünnepet. Mivel az idén keddre esik, szombattól keddig folyamatosan színpompában tündöklik a város és az utcákon nem lehet megmozdulni. Mi is elmentünk megnézni, de kultúrprogrammal kötöttük össze a kirándulást. Épp zajlik Lyoni Biennále, úgyhogy jegyet váltottunk, és jó néhány helyszínt végigjártunk. A kiállítóhelyek között hajóval szállítják a kultúra kedvelőit, úgyhogy igazán komplex programban, gyönyörű városnézésben volt részünk. A biennáléról talán még írok majd, de a Fény Ünnepe most aktuális. Csodaszép, már kicsit túlzás is, giccsbe hajló. A templomok és középületek homlokzatait fénnyel kiszínezik, filmeket vetítenek rájuk, színes szőnyeget vetítenek a terekre, igazán látványos. Jó néhány éve ismerem a szokást, hogy egyes gótikus templomok homlokzatát kivilágították, felidézve eredeti festésüket, azaz úgy, mintha ma is őriznék eredeti színeiket. Itt nem erről volt szó, az eredmény néha nehezen követhető a homlokzat cifraságai miatt, és nem is emeli ki annak szépségeit. De láttunk jó példát is: az egyik templom óratornyának "szemei" életre keltek és farkasszemet néztek a nézőkkel.




Vienne, mint jó szomszéd szintén kitett magáért. Az utóbbi két hétben folyamatosan díszítgettek valahol. Amúgy a karácsonyi dekorációval igazán meg vagyok elégedve: többségében nem túlzott, hangulatos és egész ízléses. Az utcasarkokra pl. fenyőfákat erősítettek, néhol az üzletek címtábláit is fenyőcsokrok díszítik, amiket az éppen ott működő boltok, vagy a lakók néha tovább díszítenek. Egészen kizöldültek a közterületek, ami egy szürke télben nagyon jót tesz a léleknek. Kis, fehérfényű girlandok ívelik át a szűk utcácskákat és a járdát kísérő korlátra a gyerekek magasságából tökéletesen élvezhető nagy lapos hungarocellmikulások, hóemberek és karácsonyfák kerültek. November utolsó napjaiban már fent feszültek a fényhordozók, vártam, mikor kezdődik az ünnepi világítás. Advent első vasárnapján? Nem. Akkor biztos december elsején. Nem, akkor sem. Csak december 8-án este! Ez különösen azért volt furcsa nekem, mert Pesten minden már szinte november közepétől fényárban úszik, és nem lehet kikerülni a díszek, csillámok világát. Ezt a várakoztatást igazán mértékletes dolognak érzem, csakúgy, mint azt, hogy a kirakatok sem dudorodnak novembertől az utca közepéig a díszektől. Csak most kezdik fenyőágakkal kirakni őket.

A Fény Ünnepére igazán színpompás lett a város. Az ablakból néztük,hogyan szerelik tűzoltólétráról a színes égőket és a városi világítás is csak színesben működött ezen az estén. A mi utcánk narancs- és citromsárga volt, a szomszédos  Place Miremont zöld, sárga, narancs, a St. André le Bas templom környéke zöld és kék és még sok más. A Temple, azaz az antik Augustus és Lívia szentély körül műsort állítottak össze az épület történetéről pantomimmal, jópofa színhatásokkal. Több utcasarkon megjelent a Mikulás, azaz a Père Noel - akinek a feladatai Franciaországban inkább karácsony környékén sokasodnak meg - a gyerekek pónifogaton kocsiztak végig a városon. Az ünneplés amúgy kisebb léptékű volt, mint Lyonban, de sokkal családiasabb is. Az üzletek előtt és a legszélesebb belvárosi utcán, a Cours Romestang-on különböző egyesületek és civil csoportok árulták házisüteményeiket és a forralt bort, jótékony célú gyűjtéssel egybekötve. Minden kis pult körül barátok sokasága tologott. Azóta kicssit csendesebb a város, de a fények megmaradtak. Csupán az egész nap, szünet nélkül játszott karácsonyi dalos kazettát kéne lecserélni már, mert a következő több mint 2 hétben biztosan elegünk lesz a vásárlókedvet serkentő mű-karácsonyi hangulatból.




No és láttam egy csodát. Kicsit csalódás, mi tagadás, de végül jót nevettem rajta. Franciaországban nem divat az adventi koszorú. Mint kikövetkezttem, ez nyilván a mi közép-európai, német-osztrák kultúrkörünkből jön, de itt sem kirakatban, sem virágüzletben, sem templomban (!) nem láttam (azóta elvétve igen)! Advent első vasárnapján nagy nehezen sikerült egy virágüzletet találnom, ahol árultak fenyőágat, hogy legalább a sajátom elkészíthessem. Aztán pár nappal később felfedeztem egy érdekeset: a háromgyertyás koszorút. Először eléggé meglepett, aztán rájöttem, hogy nyilván fogalmuk sincs, mi ez, de látták valahol és megcsinálták, hisz szép. Csak semmi köze ahhoz, amit szimbolizál: az advent mindenütt négy hétből áll.

http://www.lumieres.lyon.fr/lumieres/sections/en/leftmenu/photos_and_videos